1. Bodor Erika-Mária
Mit is jelentett és jelent számomra a Bethlen Gábor Kollégium diákjának lenni? Erre a kérdésre a választ összefoglalni nem könnyű, egy teljes könyvet lehetne írni róla, de megpróbálom röviden 
összegezni.
Sokak számára ismert Szabó Magda Abigél című regénye, ahol a főhős kislány elkerül egy bentlakásos iskolába, ahol magas falak és szigorú rend határozza meg mindennapjait. A kollégiumi élet sokak számára ezt a benyomást keltheti, szigorú napirend, megszabott program, távolság a családtól, főként azoknak, akik nem voltak részesei egy ilyen életformának.
De bentlakásos, „inrtris” élet, ennél sokkal több. A nagyenyedi kollégium falain belül egy családias környezetbe csöppentem bele, akkor kilencedikes diákként, 2010-ben.
A tanáraink, nevelőink nem csak azon fáradoztak, hogy elméleti tudásunkat fejlesszék, hanem a szó teljes értelmében neveltek. Tudták azt, hogy távol vagyunk otthonunktól, ritkán találkozunk szüleinkkel, és azt hogy így nagyobb felelősség hárul rájuk, a fiatal gyerekeknek szükség van lelki támogatásra, illetve tanácsra és segítségre a mindennapi életben. Az iskola teljes munkaközössége fáradozott a mi jólétünkért.
Fogalmazhatnám úgy is, hogy egy védőhálót építettek körénk, ami szabad szemmel nem látható, de érezhető, amely óvott minket, de lehetőségek tárházat kínálta fel nekünk. Itt tanultunk meg önállósodni, megismerni igazi önmagunkat, azt hogy mire is vagyunk képesek, azt hogy tenni kell céljaink eléréséért. Örökre szóló barátságok alakult ki a négy év alatt. A bentlakásban segítettük egymást a tanulásban, megosztottuk egymással apró kis titkainkat, megismertük egymás szókásait, és észrevétlenül összekovácsolódtunk.
Nem véletlenül maradt rövid összefoglalóm végére a Keresztszülős-program, mert nehéz szavakban összefoglalni, hogy mit is jelent, jelentett ez számomra. Talán mindent elmond az, hogy a Második Otthont. Azon szerencsés emberek közé tartoztam, akik ismerhették támogatójukat, de nekem nem csupán csak anyagi támogatást nyújtottak, hanem befogadtak a családjukba.
A Bethlen Gábor Kollégiumban töltött időszak segített az álmom megvalósulásában, az ott tanult pedagógiai alapokat használni tudtam a továbbtanulásomban és jelenleg a pedagógusi hivatásomban is.
Hálás köszönet Keresztszüleimnek és Bethlen Gábor Kollégiumnak a támogatásukért.
2. Burján Erika
2014-ben végeztem a Bethlen Gábor Kollégiumban, tanító-óvóképző osztályban. A kollégiumban eltöltött négy év számomra nagyon meghatározó volt. A mai napig öröm tölti el a szívem, amikor visszagondolok arra a négy évre. Ennek a négy évnek és tanáraimnak köszönhetem, hogy megteremtették az alapot arra, hogy abban a szakmában helyezkedhettem el, amit már kiskoromban megálmodtam. Nagyon sok embert megismertem, életreszóló baratságok szövődtek. A bentlakás segített megtapasztalni azt, hogy milyen egy olyan közösség tagja lenni, ahol az összetartozás, a segítőkészség, az egyetértés, a szeretet kulcsfontosságú szerepet játszik a mindennapi életben, pont úgy működik ott minden, mint egy nagy családban és ez a család nagyon sok olyan dologra megtanított, ami segíti azt, hogy a mindennapi életben helyt tudjak állni.
Nagyon hálás vagyok, hogy részese lehettem a Keresztszülő-programnak. Nagy segítség volt számomra is és a szüleim számára is. Nagyon kedves családanyával ismerkedhettem meg, aki végig támogatott, sajnos személyesen még nem volt alkalmam megköszönni támogatását, de remélem, hogy az élet majd lehetőséget ad arra is. Nem csak anyagilag, de lelkileg is támogatott a nehéz időszakok alatt és ezért is nagyon hálás vagyok.
Soha nem felejtem el a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot és azt kívánom, hogy minél több fiatal tapasztalhassa meg a kollégium szellemiségét.
Sok erőt és kitartást kívánok a kollégium minden dolgozójának, hogy továbbra is ilyen odaadással és szeretettel tudják folytatni munkájukat.
3. Chiriac Ciprian
Sziasztok! Chiriac Ciprian a nevem, örvendek, hogy én is a Bethlen Gábor Kollégium diákja lehettem.
Pincérkepzőt végeztem el, ami életre szóló szakma! Egy igazi élmény volt ott tanulni, új barátokat szerezni. A líceumban nagyon sokat lehet tanulni, a tanárok nagyon jóakaratúak, mindenre megtanítják a diákokat. Amikor ott jártam iskolába, nem volt úgy megújítva, mint most, de akkor is jó volt. Az iskola most nagyon jól néz ki, minden új és tiszta!
Bentlakó voltam, ami egy plusz élményt jelentett. Az én időmben 4 nevelő volt, ők nekem olyanok voltak mint „második szüleim”, mindent megbeszéltünk, segítettek, amiben csak tudtak, minden jó volt!
A Keresztszülő-programon keresztül segítséget kaptam, és csak tanulni kellet volna, de ez nem mindig sikerült és most sajnálom, hogy volt egy olyan lehetőség amivel nem éltem. Most azt javaslom minden új bentlakó diáknak és nemcsak, hogy tanuljon, mert mindenki saját magának tanul.
A BGK vezetőinek és tanárainak köszönöm szépen, hogy ott lehettem, ahol azt a keveset amit tanultam, megtanultam. Köszönöm!
