1. Bakk Melinda
A Bethlen Gábor Kollégiumban töltött éveim során rengeteg felejthetetlen emlékkel gazdagodtam. Ezen a helyen ismertem meg azokat az osztálytársakat, barátokat, tanárokat, akik nagy szerepet töltöttek be életem bizonyos mozzanaitaiban. Szeretettel emlékszem vissza rájuk, hálás vagyok a sok motivációs beszédért, bátorításért és kedves hozzászólásért. Ugyanakkor ezen a helyen, a tanítások során a kommunikációs készségem és az önbizalmam is fejlődött, és olyan varázslatos élményekben gazdagodtam, amelyeket csak egy óvó-és tanítóképzős diák élhet át.
Nagy öröm és megtiszteltetés azon személyek közé tartozni, akik ebben a jutalomdíjban részesültek. A kitüntetés a diák odaadásának, kitartásának, munkájának eredménye. Nem is a díj tartalmáért örülünk, hanem inkább annak, hogy álmaink valóra váltak, elértük kitűzött céljainkat és örömöt szereztünk azoknak a személyeknek, akik mindig is hittek bennünk.
Számomra ez a díj egy változást jelentett, mivel rájöttem arra, hogy ambícióval, kitartással, szerénységgel és elkötelezettséggel minden lehetséges. Ezért bátorítom a mostani diákokat, hogy higyjenek önmagukban, próbáljanak új dolgokat és a kudarcok ellenére ne adják fel. Minden ember tehetséges, és mindenkinek adódik egy olyan pillanat az életében, amikor ezt be is bizonyíthatja.
2. Fodor Evelin
Öröm visszagondolni minden egyes pillanatra amelyet a Bethlen Gábor Kollégiumban tölthettem.
Óvodás koromtól kezdve, egészen felnőtt koromig részese lehettem mindazon élményeknek melyet a Kollégium nyújtott a diákok számára. Az évek során rengeteget tanultam diáktársaimtól, tanáraimtól, a kis törpéktől akik a Kollégiumban töltött utolsó négy évem főszereplői voltak.
Elképesztő erővel bírnak ezek a kis Emberek, amelyet leírhatatlan szeretet formájában, varázslatos módon képesek eljuttatni hozzád.
Lassan már két éve, hogy elballagtam, azonban bármikor újrakezdeném. 2018-ban, ballagásom évében, Molnár Árpád díjban részesültem, amelynek kifejezetten örültem, hiszen visszaigazolást kaptam arra, hogy a befektetett munkám nem volt alaptalan, hiábavaló. Mivel külföldön szeretném tovább folytatni tanulmányaimat, igazán hasznos támogatás volt számomra.
Hálás köszönet mindazokért az élményekért, volt az pozitív, ugyanakkor negatív is, melyekből rengeteget tanultam, amelyek által meg tudom különböztetni a jót a rossztól, valamint amelyek által tudom milyen szeretni és szeretve lenni.
Sok szerencsét kívánok minden diáknak, élvezzétek diákéveitek minden egyes percét. Akárcsak Ihász Gábor írta: „Múlnak a gyermek évek, nincs visszaút..”. Hajrá B.G.K!
3. Kőble Melinda Andrea
- Simon László díj, a Bethlen Gábor Alapítvány jutalomdíja, a Collegium Gabrielense régizene és táncegyüttes jutalomdíja
Talán az egyik legjobb érzés amit egy ember átérezhet élete során az az, amikor a munkáját értékelve látja. Bizonyára ezt én is átéreztem 2018-ban, amikor Simon László díjban, Bethlen Gábor Alapítvány jutalomdíjban illetve a Collegium Gabrielense régizene és táncegyüttes jutalomdíjban részesültem.
Számomra ez az érzés felbecsülhetetlenné vált, mivel az addigi tanulásba fektetett idő és energia kiértékelődött a család, tanárok, ismerősök és a diáksereg körében. A jutalomdíjak összegét felhasználtam az egyetemre való bejutási díjak kifizetésére,tanulmányaim folytatására.
Az iskolai évek alatt megtanultam azt, hogy nem csak tanulásra kell szánni időt hanem a kulturális fejlődésre is. A régizene együttes, a diákság kevés részének hangzik vonzónak, de talán ott tanultam meg értékelni egy más kor szépségeit, egy új zenei stílust, ami talán addig nem állt annyira közel hozzám.
Továbbá a cserkészet is egy számomra kedves, meghatározó, évekig tartó élmény volt. 7 éves koromtól cserkészkedtem a kollégium falai között. Időről időre fejlődtem és átmentem a cserkészet egynéhány szakaszain, mint kiscserkész, cserkész, segédőrsvezető és őrsvezető. Betekintést nyertem egy olyan mozgalomba, mely életre nevelt. Feledhetetlen élményekben, kalandokban gazdagodtam, megtanultam gyerekekkel dolgozni és közreműködni, illetve rádöbbentett arra, hogy ahhoz, hogy elérd céljaid, ki kell szállnod a konfort zónádból, melyet példáznék is egy cserkész törvénnyel:”A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.”De ahhoz, hogy valaki igazán megértse, mi is a cserkészet, oda kell ülni egy tábortűz mellé, és a gyermekek csillogó szemébe nézni.”
Saját tapasztalatok szerint, ajánlani tudom minden kedves diák számára, hogy igyekezzen a tovább fejlődésre,mert a Bethlen Gábor kollégium falai közt lehetőség adódik erre, segítőkész, életre való tanárok mellett és teljes mértékben érdemes felhasználni ezt a lehetőséget.
Kollégium egykori diákja,
Kőble Melinda Andrea.
4. Pinkóczi György
Amikor a 12-ik osztályt befejeztem és ballagás előtt álltunk, nagy izgalommal vártam az ünnepséget. Nagy meglepetés volt számomra az, amikor a nevemet hallottam és úgy számoltak be rólam, mint a legjobb magatartású diákról. Ennek a kapcsán kaptam meg a Fari Palkó László díjat.
A továbbtanulásomban is segített, mivel ezáltal számos dolgot el tudtam kezdeni, mint például Kolozsváron egy hangtechnikus kurzust, amit már nagyon rég el akartam kezdeni. Most, mint elsőéves hallgató nagy örömmel tekintek vissza a líceumi évekre. Ott mindenben volt részem és egy nagy segítség volt számomra az, amit a kollégium nyújtott, mert sikeresen, gondok nélkül az első lepéstől az utolsó lépésig végigjártam a kollégiumi éveket.
Mindig szívesen térek vissza az ’alma materbe’, akárhányszor alkalmam adódik rá. Mintha csak a tegnap lett volna, de ami szép és jó hamar elmúlik. Továbbá az ott töltött idő nagyon sok hasznos dologra tanított meg, legfőképp arra, hogy a nagy világban mindenek előtt ember legyek.
5. Pinkóczi József
- Dominich-díj, Fari Palkó László díj
Pinkóczi József vagyok és a 2018-as ballagási eseményen két értékes díjban is részesültem: az egyik a “Dominich díj” – amit az informatika iránti szeretetem és elszántságom miatt kaptam, ugyanis én természettudományok osztályba jártam; a másik a “Fari Palkó László díj” – ami azért illetett engem, mivel mindig példamutató próbáltam lenni, tettem a közösségért, odafigyelve társaimra a kollégiumi életet szervezettebbé alakítottam.
Ezek a díjak (támogatások) nagyon sokat jelentettek számomra! A “Dominich díj”, amit az informatika tanáromtól kaptam, erőt s bizalmat adott arra, hogy kövessem álmaimat, a “Fari Palkó László díj” arra int, hogy mindig is egy szerény, jó ember maradjak, s a feladataimat mindig úgy végezzem ahogy eddig.
Nagyon örülök, hogy a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban végezhettem tanulmányaimat, hisz az itt kapott támogatás nélkül nem lennék ott, ahol jelenleg vagyok, hiszen már másodéves informatika hallgató vagyok az EMTE Sapientia Marosvásárhelyi Karon. Az élet megfosztotta családunkat öt éves koromban az édesapámtól, így rengeteget jelentett nekem s családomnak ez a támogatás, segítette, hogy tovább folytathassam tanulmányaimat.
Köszönöm, hogy része lehettem egy olyan családnak, ahol szeretet, béke s nyugalom lakozik; hogy tapasztalatokat, barátokat szerezhettem s hogy ebből a nagy családból kilépve indulhattam tovább a nagybetűs életbe, ahol becsülettel helyt tudok állni.