Az önképzés múltja és jelene a Bethlen Gábor Kollégiumban
A Bethlen Gábor Kollégium önképzési hagyománya több évszázados múltra tekint vissza. Az erdélyi református főiskola alapítójának, Bethlen Gábornak a célja egy tudományos központ létrehozása volt, amely a társadalom és közélet javát szolgálja. A kollégium neves tanárai és diákjai között szerepeltek Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Kőrösi Csoma Sándor és Bolyai Farkas.
A kollégiumban az önképzés már a XVIII. század végén elindult. 1791-ben Thoroczkay Pál diákcsoportja anyanyelvi művelést folytatott, drámákat fordítva és írói gyakorlatokat végezve. Az 1830-as évektől több irodalmi és tudományos társaság alakult, mint a Virágkosár és Korány, de a politikai zaklatások miatt ezek gyakran feloszlottak. Az 1859-es év hozta az első komoly önképzőkört, az Általános Ifjúsági Önképzőkört, majd a 20. század elején több tematikus kör is létrejött, például a Teológiai és Gimnazista Önképzőkörök.
A két világháború és a kommunista időszak alatt az önképzés visszaszorult, de 1989 után újraéledtek az önképzőkörök, többek között a Haladjunk diáklappal és a Fenichel Sámuel Önképzőkörrel. Az új kör célja a tudományos tevékenység népszerűsítése, kutatások, előadások szervezése, valamint a diákok támogatása tudományos munkáikhoz.
A Fenichel Sámuel Önképzőkör 2000-ben alakult, és célja, hogy támogassa a diákokat kutatásaikban és tudományos dolgozataik bemutatásában. Az önképzőkör tevékenysége széleskörű, beleértve a természetvédelmi és helyi értékek kutatását, tudományos konferenciák rendezését és diákköri kirándulásokat. Az évek során több mint 160 dolgozatot írtak, és számos díjat nyertek hazai és nemzetközi versenyeken.
Az önképzés tehát továbbra is fontos része a kollégium életének, folytatva azt a több évszázados hagyományt, amely a tudományos és kulturális fejlődést szolgálja.
A Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjai által készített dolgozatok/esszék
2000-2009
A Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjai által készített dolgozatok/esszék
2010-2022
Aszerző/k neve | A dolgozat címe | Felkészítő | Év | |
1 | Boca Paula, Székely Krisztina | A torockói medence növényritkaságai és gyógynövényei Olv | D. Á.[1] | 2010 |
2 | Kerekes Fischer Szabolcs-Karsai Gyöngyi-Köble István-Molnár Levente: | Az Inzel völgye
|
F. Sz.[2] | 2011 |
3 | Vincze Boglárka | Bepillantás Bélavár csodálatos élővilágába Olv | D. Á. | 2011 |
4 | Pap István | „Minket a só emelt fel és a só fog elsüllyeszteni” – A marosújvári bányakatasztrófák Olv | D. Á. | 2011 |
5 | Szilágyi Renáta | Bableves ólommal, avagy a nehézfémszennyezés Olv | L. E[3]. | 2011 |
6 | Vincze Boglárka | Tudod-e te, mekkora az ökológiai lábnyomod? Olv | L. E. | 2011 |
7 | Boca Paula, Boșca Xenia, Demény Norbert, Székely Krisztina | A Szilas patak vízminősítése kémiai, fizikai és biológiai elemzés alapján | D. Á. | 2011 |
8 | Bakó Boglárka | Az első magyar természettudományi múzeum herbáriuma Olv | B. I.[4]
D. Á. |
2012 |
9 | Magyari Melinda | A marosújvári sóbánya felemelkedése és hanyatlása Olv | D. Á. | 2012 |
10 | Nagy Edit Kinga | A torockói piros csizma Olv | D. Á | 2012 |
11 | Maxim Róbert | A zaj – barát vagy ellenség? avagy a láthatatlan veszedelem Olv | L. E. | 2012 |
12 | Csíki Csilla | Népi mesterségek Gyergyóditróban és környékén Olv | D. Á. | 2012 |
13 | Magyari Melinda | A marosújvári sóbánya felemelkedése és hanyatlása | D. Á. | 2012 |
14 | Magyari Melinda | A „Virágok királynője” | L. E. | 2013 |
15 | Kolumbán Szende, Lukács Szikra Tímea | A C-vitamin és barátai | L. E. | 2013 |
16 | Farkas Orsolya | Benkő József, a nyelvész és botanikus Olv | D. Á. | 2013 |
17 | Antal Andrea | Bilibok Guszti bácsi gyűjteménye – avagy a legkeletibb magyar vasúti őrház kincsei Olv | D. Á. | 2013 |
18 | Kolumbán Szende, Szakács Anita | Ki volt Weress Margit? – Egy nagyenyedi tanárnő visszaemlékezései Áprily Lajosra és Reményik Sándorra Olv | D. Á. | 2013 |
19 | Magyari Melinda | Bor és költészet – A bor az elérhető jólét és a költészet ihlető forrása Olv | D. Á. | 2014 |
20 | Magyari Melinda | A „Múzeum Őre”, Erdély neves botanikusa, Dr. Gergely János | L. E. | 2014 |
21 | Antal Andrea | Népi gyógymódok, hiedelmek és babonák a Gyimesekben olv | D. Á. | 2014 |
22 | Szabó Dorottya | Barangolás Herman Ottóval
az északi madárhegyek táján |
L. E. | 2015 |
23 | Bárdi Őrs, Joó Kinga | A miriszlói molyhos-tölgyes | L. E. | 2015 |
24 | Váradi Róbert | Egyes Nagyenyed környéki gombák radioaktivitása Olv | D. Á. | 2015 |
25 | Szabó Dorottya | „Ne szedd, csodáld őket, ne bántsd, védd őket” Az Év élőlényei 2016-ban | L. E. | 2016 |
26 | Moga Petra | „A gyergyói hegyek alatt…” Olv
(Kodály és Bartók nyomában) |
D. Á. | 2016 |
27 | Szabó Dorottya | Csűrös István a természettudós és tanár | L. E. | 2017 |
28 | Tamás Noémi | A fehérmegyei nárciszmező | L. E. | 2017 |
29 | Cucutianu-Lukács Marius | Nyárády Erazmus Gyula | L. E. | 2017 |
30 | Gudor Noémi | M. Vásárhelyi Tőke István, az erdélyi fizikaoktatás egyik nagy művelője Olv | D. Á. | 2017 |
31 | Karsai Noémi | Miért Elekes Károly nevét viseli a biosz labor? | L. E. | 2017 |
32 | Moga Petra | Álarcok mögött – L. I. Lázár: Rejtőző kavicsok | F. K.[5] | 2017 |
33 | Karsai Noémi | Dr. Sáska László, a tanzániai magyar orvos és Afrika-kutató Olv | D. Á. | 2018 |
34 | Karsai Noémi | A Bethlen Kollégium Fuchs Herman gyújteménye Olv | D. Á. | 2019 |
35 | Nyitrai Orsolya | Id. Zeyk Miklós, a kevésbé ismert erdélyi polihisztor Olv | D. Á. | 2019 |
36 | Böjte Ádám
Dimény Bálint |
Xxxx? | N. E.[6] | 2019 |
37 | Bodi-Kolumbán Ágnes | „Igazából ezt a masztodont azért szeretem, mert ő tette híressé a mi múzeumunkat” – beszélgetés Demeter László történésszel, a baróti múzeum őrével Olv | D. Á. | 2022 |
[1] Dvorácsek Ágoston
[2] Farkas Szabolcs
[3] Dr. László Enikő
[4] Bakó Irén
[5] Fodor Katalin
[6] Nagy Egon
1. Dvorácsek Ágoston, 2. Kis Szabolcs Árpád, 3. Dr. László Enikő, 4. Bakó Irén, 5. Bakó Botond, 6. Turzai Melánia, 7. Kónya Mária, 8. Fodor Katalin, 9. Nagy Éva (varsolci tanárnő), 10. Stáb Ildikó, 11. Raab Vilmos (szolokmai lelkipásztor), 12. Simon János, 13. Szabó Hajnal, 14. Lőrincz Ildikó
A Fenichel Sámuel Önképzőkör 10 éves évfordulójára egy emlékkönyv került kiadásra, amely ITT olvasható.
Reméljük, hogy tevékenységünket a jövőben is sikeresen folytathatjuk a Fejedelem árnyékában, aki immár négyszáz éve őrködik kedvenc scholája felett!